Az átalányadózást csak egyéni vállalkozó választhatja. Sajátos szabályokat tartalmaz a jövedelem meghatározására, az adómentes keretnek a számítására, és a járulékok fizetésére. Szabályozása nem mondható egyszerűnek.

Adómenetes az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, mely 2023-ben az 1 392 000 Ft. Azt jelenti az adómentes rész, hogy a kiszámított jövedelem amíg ezt az összeget el nem éri, addig nem kell SZJA-t fizetni. ( A járulék fizetésnek eltérő szabályai vannak.)

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet. Ebbe a nyilvántartásba csak a bevételek kerülnek be, a kiadások nem. A bevételi nyilvántartást vezetésének alap szabálya, hogy időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, kell adatot rögzíteni, mely az adókötelezettség teljesítéséhez és annak ellenőrzéséhez szükséges.

Az átalányadó, amúgy személyi jövedelemadó egy fajtája, így az SZJA bevallásban kell bevallani. Az átalányban megállapított jövedelemnek az adóköteles része az összevont adóalapba tartozik. Így az összevont alapnál érvényesíthető adóalap, és adókedvezmények az átalányadóból is levonhatók.

Először a költségeket helyezzük el az adózás rendszerében. A jövedelem meghatározásának képlete az adózásban a következő, Bevétel - Kiadás = Jövedelem. A jövedelem nem mindig egyezik meg az adóalappal, hisz az adóalapot adóalap-kedvezmények és adókedvezmények ezt módosítják.

Az átalányadózásban a jövedelmet a vállalkozói bevételből kell megállapítani, melyet kedvezményekkel lehet tovább csökkenteni. Az átalányadó, a vállalkozói nyereségadó alternatívája, az átalányadó megfizetésével történik meg a nyereségadó rendezése. A bevétel pontos meghatározása központi feladat az átalányadóban.