Mennyi járulékok fizet 2023-ban az átalányadózó?

2023.01.15

Az átalányadózásban is megjelenik a járulékfizetési különbözetek attól függően, hogy az átalányadózó főállásúnak minősül, munkaviszonyosnak, nyugdíjasnak, vagy tanulónak. 2023-ban a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot göngyölítéssel kell meghatározni.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme, azaz 1 392 000 Ft nem képez járulék alapot, egyik jogviszonyban sem.

Főállású átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka, és járulék alapja legalább a minimálbér.

Járulék alapja, az átalányban megállapított jövedelem személyi jövedelem adó-köteles összege után, de legalább a minimálbér. Ha az átalányban megállapított adóköteles jövedelem nem éri az adómentes 1 392 000 Ft, akkor csak a minimálbér után kell járulékot fizetni.

A minimálbér utáni járulékok összege havonta, a főállású egyéni vállalkozó esetén 76 850 Ft vagy 98 183 Ft.

Minimálbér után, mely minimálbér 232 000 Ft.

18,5% társadalombiztosítási járulék 232 000 * 0,185 = 42 920 Ft

13% szociális hozzájárulási adó, emelt alap után 232 000* 1,125 * 0,13 = 33 930 Ft

Összesen: 76 850 Ft

Ez kb. 10 000 Ft-l több, mint 2022-ben fizetett járulékok.

Garantált bérminimum után, mely 296 400 Ft.

18,5% társadalombiztosítási járulék 296 400 * 0,185 = 54 834 Ft

13% szociális hozzájárulási adó, emelt alap után 296 400* 1,125 * 0,13 = 43 349 Ft

Összesen: 98 183 Ft

Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti járulék fizetésére a vállalkozó, ha:

  • minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik
  • nappali tagozatos képzésben vesz részt
  • kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül

Másodállású, és tanuló egyéni vállalkozó járulék és járulék alapjának nincs minimum összege.

Járulék alapja, az átalányban megállapított jövedelem személyi jövedelem adó-köteles összege. Itt nem kell a járulékokat a minimálbér után megfizetni. Amíg az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1 392 000 Ft-t, addig nem kell járulékot fizetnie.

Ha meghaladja a jövedelme az 1 392 000 Ft adómentes jövedelem részt, akkor a járulékokat, a tárgyhónapban megszerzett átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg.

Fizetendő járulékok, melyeket az adóköteles jövedelemre kell kiszámolni.

18,5% társadalombiztosítási járulék,

13% szociális hozzájárulási adó

A nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó nem fizet járulékokat.

A nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes 1 392 000 Ft jövedelem feletti rész után.

Mit jelent a göngyölítéses módszer a járulékok meghatározásánál?

Ha eddig ment is az átalányadó kiszámítás könyvelő nélkül, szerintem itt már érdemes szakemberrel átnézetni. Eddig havonta kellett a járulékokat meghatározni. Úgy zajlott, hogy meg volt a havi pénzügyileg rendezett bevétel, majd ebből meg határoztuk az adóköteles részt. Innen két szorzás, és meg volt a járulék.

2023-ban a járulék alap teljesen eltérhet a tárgy negyedévben pénzügyileg rendezett bevételből meghatározott adóköteles résztől.

2023-tól negyedévente kell meghatározni a járulékokat az átalányadózónak.

Negyedévente össze kell adni az összes éves SZJA köteles jövedelmeket. Az éves összes jövedelemből ki kell vonni, az eddigi negyedévekben már járulék alapként figyelembe vett összegeket.

Az így tárgy negyedévre megkapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó biztosított volt, akár egy napot is. Általában három hónappal kell osztani. Ez lesz az adott negyedévben, a havi járulék alap.

A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell. A nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

Ebben a táblázatban bemutatok egy példát a göngyölített módszer alkalmazására.


Ebben a táblázatban bemutatok egy példát a göngyölített módszer alkalmazására.